#

Rablópoloskák, gyilkosdarazsak és más jóbarátok a kertből

Sajnos az ember mindmáig hajlamos vegyi, vagy mechanikai támadást intézni minden olyan állat ellen, amelynek több lába van, mint neki, jelen esetben három pár. Pedig a rovarok az állatvilág legnépesebb osztályát képviselik, a Föld ismert állatfajainak fele, mintegy egymillió faj tartozik ide. Mivel még napjainkban is újabb és újabb fajok kerülnek elő, ezért még távolról sem mondható el, hogy ismernénk a rovarok világát.

A kertben felbukkanó rovarok sem a károkozásra tették fel az életünket és ha egyik-másik kártevő mégis túlságosan elszaporodik, annak gyakran éppen az ember az oka. Egy alapos permetezéssel ugyanis pillanatok alatt fel lehet borítani a kertben kialakult ökoszisztémát és az áldozatok között ott lesznek azok a rovarok is, akik valójában a mi oldalunkon álltak. Őket mutatjuk be.

Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata)

Oké, őt talán senki se bántaná, sőt a törökök sincsenek rászállva a fajra, az ismert gyermekmondóka csak alaptalan rágalmazás. Az állat lárva állapotában és kifejlődve is nagy ragadozó, levéltetveket, pajzstetveket és szövőatkákat fogyaszt előszeretettel. Egyes katicabogár fajokat üvegházakban alkalmaznak biológiai védekezésképpen.

 

Zöldfátyolkák (Chrysopidae)

A fátyolka szép és hasznos rovar, könnyen felismerhető zöld testéről és fátyolos szárnyáról. A fátyolka lárvája tetveket, atkákat, tripszeket fogyaszt, étvágya hatalmas. A nőstények egyszerre néhány száz petét raknak le, ideális körülmények között egy szezonban akár három generációjuk is lehet. Fagymentes helyen, farakásokban, padlásokon telel át.

Futrinkafélék (Carabidae)

Velük főleg éjjel találkozhatsz a kertben, nappal kövek alatt, fák repedéseiben húzzák meg magukat. Érdemes nappali búvóhelyeket biztosítani a számára, az éjszaka leszálltával biztosan hasznodra lesz, hernyókat, csigákat, drótférgeket szed össze, de előszeretettel fogyasztja a cserebogár lárváját és a burgonyabogarat is. Már lárvakorában is nagy ragadozó.

 

Gyilkosdarazsak (Braconidae)

Nem, ők nem egy B-kategóriás film főszereplői, veszélyt csupán más rovarokra jelentenek. A nőstény egyedek petéiket megdöbbentő gyorsasággal képesek elhelyezni más rovarok testében, ahol a kikelt lárva a gazdaállatot nemes egyszerűséggel felfalja. Célpontjai között hernyók, molyok, aknázómoly és légylárvák szerepelnek. Magyarországon mintegy 40 fajuk él és ijesztő nevük ellenére még fullánkjuk sincs.

Rablópoloskafélék (Reduviidae)

Szegényeknek rossz híre van, létezik egy trópusi fajuk, ami emberre veszélyes, komoly betegséget terjeszt, de a mi rablópoloskáink csak a hernyókra és a tetvekre veszélyesek. A kéttüskés poloska petéiből kikelő fiatalok jó darabig együtt vadásznak akár egy rablóbanda. A kemény kitinpáncélt nem tudják feltörni, ezért elsősorban “puhatestű” ízeltlábúakra vadásznak.

Zengőlegyek (Syrphoidae)

A zengőlegyet arról ismered meg, hogy apró darázsra hasonlít, aki képes megállni a levegőben és miközben egyhelyben lebeg, téged bámul. Sokan tévesztik össze a darazsakkal és pusztítják el, pedig többszörösen hasznos rovar. Lárvája ragadozó és kedvencei a levéltetvek, olyannyira, hogy a nőstény eleve levéltetű kolóniák mellé rakja le petéit. A kifejlett állat nektárt és virágport fogyaszt, így a virágok között közlekedve segíti a beporzást.
Lágybogárfélék (Cantharidae)

Jellegzetes vörös és fekete színeiről könnyen felismerhető. A népnyelvben suszterbogárként is ismert rovar időnként nagy számban jelenik meg, szereti a napsütötte helyeket, de jól tud repülni is. Változatos táplálkozású, egyes növények nektárja, virágpora mellett szívesen folytat ragadozó életmódot is, de lárva korában kizárólag predátorkodik, főleg kisebb rovarokat, hernyókat, tetveket fogyaszt.

Imádkozó sáskák (Mantidae)

Az imádkozó sáska a rovarvilág egyik legnagyobb ragadozója, különleges megjelenésének egy csomó érdekes hiedelmet köszönhet. Franciaországban eltévedt gyerekeket igazít útba, az araboknál tisztelve a helyi szokásokat mindig Mekka felé fordul, Olaszországban pedig parasztokat betegít meg csupán a nézésével. Nagy szerencséjére elpusztítása a legtöbb kultúrában szerencsétlenséget hoz, így többnyire tisztelet övezi. Többnyire más rovarokat fogyaszt, de időnként megpróbálkozik kisebb hüllőkkel, kétéltűekkel.

Fülbemászók (Dermaptera)

Ha tudna írni, a fülbemászó már biztosan kérvényezett volna magának egy új nevet, ez a mostani ugyanis nagyon megtévesztő: sosem mászik fülbe. Sőt, nagyon családbarát állat, a nőstény peterakás után is gondoskodik a jövő nemzedékeiről, a petéket tisztán tartja, a kikelő lárvákat pedig védelmezi a rájuk vadászóktól. Inkább éjszaka közlekedik, és lelkesen csökkenti a kert levéltetű és hernyó állományát.

 

Szentjánosbogár-félék (Lampyridae)

Egy kedves állattal kezdtük ezt a cikket, egy másikkal fejezzük be. Az erdők szélén, réteken, füves területeken élő szentjánosbogár legszembetűnőbb jellegzetessége, hogy képes a sötétben világítani. E képességét kommunikációra használja, a hímek és a nőstények így találnak egymásra. A különböző fajokra eltérő morzejel jellemző, így a tévedés kizárható. Apró csigákra és más rovarok lárváira vadászik.

 

Képek forrása: wikipedia, gazigazito